Sztrájk a Premium Breadnél: 120 alkalmazott 7%-kal több bért követel!

Sztrájk a Premium Breadnél: 120 alkalmazott 7%-kal több bért követel!

A mai napon, 2025. november 5-én a bexbachi „Premium Brot” pékség mintegy 120 alkalmazottja 24 órás figyelmeztető sztrájkot kezdett. Az Élelmiszer-, Élelmiszer- és Éttermek Szakszervezete (NGG) által szervezett sztrájk 14 órakor kezdődött. és várhatóan csütörtök délutánig tart. A munkavállalók több pénzt és jobb munkakörülményeket követelnek, míg a munkaadók még nem ajánlottak fel béremelést.

A sztrájk hátterében egy kollektív tárgyalási vita áll, amelyben az NGG új céges kollektív szerződést követel hét százalékos béremeléssel és 12 hónapos futamidővel. Ez a második figyelmeztető sztrájk a Premium Breadnél; az elsőre október közepén került sor. Az immár harmadik tárgyalási fordulóban a munkáltatók csak a nulladik forduló időtartamát rövidítették le tizenkettőről hat hónapra, amit a szakszervezet nem tart megfelelőnek. Tobias Wolfanger, az NGG Saar régió ügyvezető igazgatója a reálbérek elvesztéséről beszélt, ha a munkaadók nem egyeznek bele a követelésekbe.

A sztrájk háttere és hatásai

A Premium Brot fagyasztott pékárut gyárt éttermek és szupermarketek számára, köztük olyan jól ismert láncok számára, mint az Edeka. A cég körülbelül 1,5 éve vette át a korábbi Bäckerbub fióktelepet. A jelenlegi tárgyalások nyomást gyakorolnak arra, hogy megállapodás szülessen a november 14-én esedékes kollektív alku során. Az NGG kollektív alkubizottsága rövid idő után megszakította a tárgyalásokat, ami jelentősen befolyásolta a figyelmeztető sztrájk kiírásáról szóló döntést.

A sztrájkjog, amely az alaptörvényben szerepel a németországi munkavállalók számára, lehetővé teszi számukra, hogy egyenrangúan tárgyaljanak a munkáltatókkal. A kollektív tárgyalási autonómia központi eleme, és biztosítja a munkaadók és a munkavállalók közötti erőegyensúlyt. Ennek ellenére az elmúlt években többször is megkérdőjelezték a sztrájkjogot, legutóbb az FDP 2024 nyarán próbálta korlátozni annak használatát. Azt követelték, hogy a fontos intézményekben, például a közlekedési vagy az energiaszektorban csak kötelező választottbírósági eljárást követően lehessen sztrájkot tartani.

A gyanú szerint az ilyen jellegű erőfeszítések akadályozhatják a munkavállalók érdekeinek szabad kifejezését, ami tovább mozgósíthatja a szakszervezeteket jogaik védelmében és érvényesítésében. Egy olyan időszakban, amikor a gazdasági nyomás és a reálbér-veszteség sok munkavállaló számára valóság, a béremelés és a sztrájkjog kérdése továbbra is nagy jelentőséggel bír a szövetségi politikai vitában.