Nyugdíjrendszer a határon: Mennyire lehangoló a várható élettartam növekedése

Nyugdíjrendszer a határon: Mennyire lehangoló a várható élettartam növekedése

Luxemburgban a nyugdíjrendszer kihívásaira helyezik a hangsúlyt, a növekvő várható élettartam és az ezzel járó hosszabb nyugdíjjárulék miatt. Hangos Lesseniel A várható élettartam jelentősen megnőtt 1981 óta. Ez a fejlemény nemcsak a társadalom számára hoz hasznot, hanem a meglévő nyugdíjrendszert is megterheli.

A jelenlegi statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1981-ben a várható élettartam a férfiaknál 70 év, a nőknél 76,7 év volt. 2023-ra ez a szám 81,2 évre nőtt (férfiaknál) és 85,3 évre (nőknél). Ugyanakkor a luxemburgiak átlagosan egyre hosszabb ideig kapnak nyugdíjat: 2023-ban a férfiaknál 23,6 év, a nőknél 26,7 év lesz a nyugdíjjogosultság. Ez a növekedés 2001-hez képest, amikor a férfiak átlagosan 19,5 éves, a nők 23,8 éves nyugdíjat kaptak, rávilágít a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszere előtt álló pénzügyi kihívásokra.

Nyugdíjreform a diskurzusban

A luxemburgi nyugdíjreformról szóló vita egyre nagyobb lendületet kap. Az egészségügyi és szociális biztonsági miniszter, Martine Deprez a CSV-től aggodalmának adott hangot a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban, és figyelmeztetett e tendenciák pénzügyi hatásaira. Kritikáik központi aggálya a valós nyugdíjkorhatárra vonatkozik, amely az elmúlt tíz évben 59,5-ről 60,1 évre emelkedett, miközben a várható élettartam négy évvel nőtt. A kormány azt tervezi, hogy a járulékfizetési évek számának emelésével közelítené a valós nyugdíjkorhatárt a törvényes nyugdíjkorhatárhoz.

A reformjavaslatokat azonban ellenállásba ütközik, mivel nem tartják megfelelőnek. „A vitát gyakran tisztán matematikai problémaként értelmezik, anélkül, hogy figyelembe vennék az igazságosság kérdését” – panaszkodott Deprez. A puszta számra és az ehhez szükséges járulékévekre való összpontosítás különösen hátrányosan érintheti a szakképzett szakmákat, amelyek élettartama alacsonyabb az irodai dolgozókhoz képest.

Egészségügyi szempontok és egyenlőtlenségek

Egy másik probléma a várható egészséges élettartam, amely az elmúlt években csak kis mértékben nőtt. Az Eurostat jelentése szerint csökkent az egészségügyi korlátozások nélkül eltöltött évek száma, ami tovább bonyolítja a fizikailag megterhelő munkát végzők helyzetét. Romain Schmit, a „Fédération des Artisans” munkatársa kiemeli, hogy az ilyen szakmák dolgozóinak gyakran nagyobb a kockázata annak, hogy nem mennek nyugdíjba teljes egészséggel. Ezen egyenlőtlenségek relevanciája nemcsak társadalmi-politikai, hanem gazdasági kérdés is.

A miniszter azt is tervezi, hogy rugalmasabbá tenné a tanulmányi évek figyelembevételét a nyugdíjjogosultság kiszámításakor, hogy az élet különböző valóságait is figyelembe vegyék.

Összességében a luxemburgi nyugdíjrendszer előtt álló kihívások fontos kérdéseket vetnek fel a méltányosság és a fenntarthatóság tekintetében, mivel a kormányra nyomás nehezedik, hogy olyan megoldást találjon, amely kielégíti lakosságának sokféle igényeit, mint pl. riporter jelentették.