Pünkösdi áradások utáni tragédia: egy nő vízbe fullad Saarbrückenben!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy évvel a saarbrückeni pünkösdi árvíz után az ügyészség nyomoz egy nő halála ügyében, amelyet balesetnek ítélnek.

Ein Jahr nach dem Pfingsthochwasser in Saarbrücken ermittelt die Staatsanwaltschaft zum Tod einer Frau, der als Unfall beurteilt wird.
Egy évvel a saarbrückeni pünkösdi árvíz után az ügyészség nyomoz egy nő halála ügyében, amelyet balesetnek ítélnek.

Pünkösdi áradások utáni tragédia: egy nő vízbe fullad Saarbrückenben!

Egy évvel a saar-vidéki pünkösdi áradások után a saarbrückeni államügyészség befejezte egy 67 éves nő halála ügyében folytatott nyomozást. Az „SR” 2025. május 20-án kelt jelentése szerint az eset balesetnek minősül, mivel nem állapítható meg szabálytalanság és bűncselekmény. A tragédia 2024 májusában történt Saarbrücken-Rußhütte mentőakció során, amikor a nő a vízbe esett, majd a kórházban meghalt.

A nyomozás során kiderült, hogy a nőt erős szívás fogta el, ami egy kétéltű jármű alá húzta. Ez annak ellenére történt, hogy mentőmellényt viselt. Továbbá az ügyészség szerint az sem számított, hogy ezt a mellényt megfelelően átadták-e neki. Kezdetben egymásnak ellentmondó információk jelentek meg, amelyek szerint a nőt elgázolhatták, de ezt később a városvezetés visszavonta. A boncolás nem mutatott ki arra utaló jelet, hogy egy jármű felborult volna.

Árvíz okozta természetkár

A pünkösdi árvíz nemcsak az emberi életre volt tragikus hatással, hanem a természetben is jelentős károkat okozott. A NABU Saar jelentése szerint Saar-vidék számos víztestét érinti, mind a városon belül, mind a vadonban. A Nied, Blies és Saar mintegy 120 kilométeres folyópartját két-három méter között elöntötte a víz. Ezek az egyre gyakoribb árvízi események súlyos következményekkel járnak az élővilágra és a környezet egészére nézve.

Az árvizek miatt nagyszámú költőmadárnak kellett feladnia a karmait, vagy elvesztette fiókáit. Különösen érintettek az olyan fajok, mint az ökörszem, a poszcsa, a csalogány, a csicska és a jégmadár. A talajhoz közel álló állatok, például poszméhek, vadméhek, egerek és sünök is küzdenek az árvíz következményeivel, mert élőhelyük veszélyben van.

Jövőbeli intézkedések a javítás érdekében

Az árvizek vízszennyezéshez is vezetnek a szaniterekből a folyókba kerülő szemét és hulladék révén. A szennyező anyagok, például a fűtőolaj, a növényvédő szerek, a nehézfémek és a vegyszerek bejuthatnak a vízbe, és veszélyeztethetik az ott élő szervezeteket. A madarak költési veszteségei aggasztó képet festenek, mivel a gólyák első veszteségeit már feljegyezték a Bliestalban.

A károk és veszteségek teljes mértéke valószínűleg csak a költési időszak végén, júliusban vagy augusztusban lesz ismert. Az árvízkárok helyreállítására irányuló jelenlegi intézkedések a partok és az árterek megtisztítására irányulnak. A magánkezdeményezések és az önkormányzatok már aktívvá váltak és hulladékgyűjtési akciókat hajtanak végre, de továbbra is támogatásra szorulnak.

Hosszú távon a jövőbeli intézkedések célja a folyók és árterek renaturációja, valamint a táj vízvisszatartásának javítása. Ez a renaturáció nemcsak számos faj élőhelyét javítja, hanem hatékony árvízvédelmet is biztosít az árhullámok kockázatának csökkentése érdekében.

A tragikus eseményekről és a környezeti következményekről további információkért tekintse meg a cikkeket sol.de és NABU Saar meglátogatni.