Erdőgondnok Ruedi Forrer: 49 éves szenvedély az erdőért!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Ruedi Forrer a Wildhausból 49 év erdőőri munka után visszavonul, és nagy tapasztalati közösséget hagy maga után.

Ruedi Forrer aus Wildhaus geht nach 49 Jahren als Forstwart in den Ruhestand und hinterlässt eine große Erfahrungsgemeinschaft.
Ruedi Forrer a Wildhausból 49 év erdőőri munka után visszavonul, és nagy tapasztalati közösséget hagy maga után.

Erdőgondnok Ruedi Forrer: 49 éves szenvedély az erdőért!

Ruedi Forrer a Wildhaustól 49 év után búcsúzik a Forstbetrieb Obertoggenburg AG erdészeti művezetői szerepétől. Ez idő alatt a képzett erdőgondnok 15 inast képezett ki, és értékes tapasztalatokat szerzett a toggenburgi erdészeti rendszer fejlesztésében. Forrer pályafutása során jelentős változást élt át a hagyományos kézi munkától a modern gépi munkavégzésig.

Eredetileg a Wildhausban, 1200 méteres tengerszint feletti magasságban nőtt fel, Forrer mindig is nagyra értékelte a természettel való kapcsolatát. Irodai munka helyett korán elhatározta, hogy a szabadban dolgozik. Központi feladatai közé tartozott a fiatal fák ültetése és gondozása, a kereskedelmi fák kivágása és a fűrésztelepekbe történő szállítása. Szakmai pályafutásával párhuzamosan Svájcban síoktatói képzést és síoktatói képzést végzett.

Változások az iparágban és kihívások

Forrer élénken emlékszik első munkanapjára 1976-ban, amikor motorjával beült a völgybe. Az erdész szakmában eltöltött közel öt évtized alatt fizikailag megterhelő munkát és sok változást egyaránt átélt. A ma mindenütt jelenlévő „biodiverzitás” kifejezést képzése során alig ismerték. Ez megmutatja, hogyan változtak az erdészeti ágazat felfogásai és követelményei.

Reto Hürlimann, a Forstbetrieb Obertoggenburg AG üzemeltetési vezetője hangsúlyozza Forrer munkájának fontosságát. Nemcsak lelkiismeretes és segítőkész természetét értékeli, hanem oktatói szerepét is. Forrer többek között három olyan inast képzett ki, akik a legjobb eredménnyel tettek le záróvizsgát St. Gallen és Appenzell kantonban. Hürlimann természetes személyként írja le Forrert, és sajnálja, hogy elvesztette a cégnél szerzett széleskörű tapasztalatát.

Az erdőgazdálkodás jövőbeli perspektívái

Amíg Forrer nyugdíjba megy, kis létszámmal az erdészeti társaságnál marad. Szabadidejében szívesen hobbijának, a vadászatnak szenteli magát, tapasztalatait átadja unokáinak. Ugyanakkor az erdész szakma továbbra is vonzó marad a tanulók számára. Hürlimann jó feltételeket lát az erdészeti pályafutásra vágyó fiatalok számára, különösen Toggenburgban, ahol kellő érdeklődés és jelentkezés mutatkozik a tanulószerződéses gyakorlati képzésre. A cég hat évvel ezelőtti terjeszkedése tovább növelte az érdeklődést az erdészeti karrierek iránt.

August Ammann kantoni erdész azonban az erdészetben szakképzett munkaerő közelgő hiányára figyelmeztet. A szakképzett szakmák iránti érdeklődés általános csökkenése, párosulva a főiskolai diplomák felé való elmozdulással, hosszú távú hatást gyakorolhat az iparágra. Mindazonáltal a mezőgazdaság jelenlegi gazdasági helyzete azt mutatja, hogy potenciálisan új érdeklődés alakulhat ki az erdészeti pályák iránt.