Veszélyben az alpesi legeltetés: a gazdák új kihívásokkal küzdenek!

Veszélyben az alpesi legeltetés: a gazdák új kihívásokkal küzdenek!

A 2025-ös alpesi szezon mindjárt itt van, és magával hozza a várakozásokat és a kihívásokat is. Josef Höller, a pongaui gazdakamara elnöke egy friss interjúban betekintést ad az alpesi gazdálkodók előtt álló feladatokba és nehézségekbe. Központi téma az új ragadozók, amelyek veszélyeztetik a tehenekkel teli hegyi legelők hagyományos képét.

„Az alpesi legelőkön a mezőgazdaságra nehezedő legnagyobb teher a jogbizonytalanság” – mondja Höller. Ezek a bizonytalanságok nemcsak magukat az alpesi gazdákat érintik, hanem a helyi mezőgazdaságot is, amelynek egyre inkább új kihívásokkal kell megküzdenie. Emellett az időjárási szélsőségek és a növekvő költségek további terheket okoznak.

Az alpesi gazdálkodás történelmi háttere

Az alpesi gazdálkodás nagy hagyományokkal rendelkezik, amelyek a Kr. e. 5. évezredre nyúlnak vissza. I.E. Az Alpok legelőinek eredeti használata az évszázadok során megváltozott. A bronz- és a vaskorban ezeket a területeket állattenyésztésre, valamint só- és érckitermelésre szánták. Az alpesi gazdálkodás virágkora a 14. és 16. század között volt, amikor a teheneket az alpesi legelőkre hajtották, és tejtermékeket, különösen sajtot készítettek.

A 19. században a vasipar terjeszkedése nagy kihívás elé állította a legelőgazdálkodást. A 19. század végétől azonban törvényeket hoztak az alpesi gazdálkodás népszerűsítésére. Az 1960-as és 1970-es években a második világháborút követő szerkezetváltás miatti mélypont után az 1980-as évektől újjáéledt az alpesi gazdálkodás a támogatások és a gazdálkodók új érdeklődésének köszönhetően.

Jelentés és perspektívák

Az alpesi gazdálkodásnak nemcsak gazdasági előnyei vannak, hanem a turizmus szempontjából is döntő szerepet játszik. További bevételi forrásokat kínál a gazdálkodóknak, és biztosítja a biodiverzitás előmozdítását az alpesi legelőkön. Ezek a területek számos növény- és rovarfaj élőhelyei, és hozzájárulnak a CO2 tárolásához. A táj védelmi funkcióihoz is nélkülözhetetlenek, mivel csökkentik a lavinák, sárlavina és árvizek kockázatát.

Az alpesi gazdálkodás több, mint egy iparág; mélyen gyökerezik a régió társadalmi-kulturális örökségében. A hagyományok és szokások szorosan kapcsolódnak az alpesi tevékenységhez, ami hozzájárul az Alpokban élők identitásához. Mielőtt az alpesi legelőn maradna, a potenciális alpesi gazdáknak mérlegelniük kell az időbeli, pénzügyi és fizikai szempontokat. Az érdeklődők számára számtalan irodalom és információforrás áll rendelkezésre, amelyek segíthetik az alpesi munkára való felkészülést.

Az új hatásokból adódó kihívások azt kérdezik a gazdálkodóktól, hogyan tudják megőrizni hagyományaikat és megélhetéseiket az állandó változások mellett. A közösség feladata, hogy megtalálja a módját annak, hogy az alpesi legelőket jövőállóvá tegyék, és megőrizzék az alpesi gazdaság értékes hozzájárulását.

Az alpesi gazdálkodás ezért továbbra is az Alpok mezőgazdasági struktúrájának központi része, és megmutatja, mennyire fontos a hagyomány és a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodás összekapcsolása. A régió felelőssége az ökológiai és kulturális értékek megőrzése és népszerűsítése.

Az alpesi gazdálkodás kihívásaival és történetével kapcsolatos további információkért érdemes áttekinteni a riportokat sn.at valamint az átfogó elemzések perspektive-landwirtschaft.at.