Saar-vidék bírái beperlik az Alkotmánybíróságot az alacsony fizetések miatt

Saar-vidék bírái beperlik az Alkotmánybíróságot az alacsony fizetések miatt

2025. július 16-án 58 saar-vidéki bíró és ügyész nyújtotta be panaszát a Szövetségi Alkotmánybírósághoz, hogy megtámadják a szerintük nem megfelelő fizetéseket. Ez a panasz 2025 áprilisában kelt, és a legalacsonyabb R1 fizetési szintre vonatkozik. A felperes ügyvédei bírálnak egy törvényt, amelyet az állam parlamentje 2024 áprilisában fogadott el. Ez a törvény a saar-vidéki köztisztviselők és bírák fizetését a 2023 végétől hatályos országos közszolgálati kollektív szerződéshez igazítja.

A törvény rendelkezései két lépésben írják elő az inflációs kompenzáció kifizetését és a fizetések kiigazítását: havi 200 eurós emelést 2024 novemberében és 5,5 százalékos emelést, amely 2025 februárjában lépett hatályba. A bírák azonban azzal érvelnek, hogy ezek a kiigazítások a bírák és ügyészek alkotmányellenes fenntartását tartják fenn.

A fizetés problémája

A felperesek panaszukban differenciált bérezést követelnek az „egyszerű vezető és magasabb köztisztviselők” és a bírák között. Hangsúlyozzák, hogy a bírák különleges függetlenséggel rendelkeznek, ami az Alaptörvény szerint alapvető fontosságú. Ez a függetlenség megfelelő díjazást igényel, amely méltányolja a bírák nagy felelősségét, akik mélyen beavatkoznak a polgárok alapvető jogaiba.

A Saar-vidéki bíró kezdő fizetése jelenleg havi bruttó 4847,46 euró, ami nem tekinthető megfelelőnek a többi magas rangú köztisztviselőhöz képest. A bírák jövedelme több év szolgálati idő után is általában alacsonyabb, mint a rektorhelyetteseké vagy a felsőfokú tanulmányi igazgatóké. Ez a helyzet különösen súlyos Saar-vidéken, ahol a bírák fizetése alacsony a többi szövetségi államhoz képest.

Alkotmányos kontextus

A jogalap tekintetében a felperesek a tartásdíj elvére hivatkoznak, amely arra kötelezi a munkáltatót, hogy a bírák és ügyészek számára megfelelő megélhetést biztosítson. Ez az elv az Alaptörvény 33. cikkének (5) bekezdésében rögzül. A jogalkotónak az általános gazdasági és pénzügyi körülményekhez kell igazítania a bírák fizetését, amint azt a Szövetségi Alkotmánybíróság 2020. május 4-i határozata világossá tette. E határozat értelmében az illetmények alkotmánybírósági felülvizsgálatát csak óvatosan hajtják végre, kivéve, ha nyilvánvaló elégtelenség áll fenn.

A bíróság az illetményt két szakaszban vizsgálja, legalább három szempont alapján állapítja meg az alkotmányellenes alulfizetést. Korábban az R1 és R2 csoportok javadalmazását 2009 és 2015 között nem megfelelőnek minősítették.

A saar-vidéki bírák és ügyészek ezért azt akarják, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa a 2024-re és 2025-re vonatkozó R1 fizetési rendeletet. Célja a bírák fizetésének szerkezeti átrendezése, amely megfelel a bírói hivatal követelményeinek és felelősségének.