Köhögés vagy mobiltelefon? Ami igazán zavarja a koncerteket – zenei dilemma!

Köhögés vagy mobiltelefon? Ami igazán zavarja a koncerteket – zenei dilemma!

A hangversenyteremben gyakran a tömény csend és a zene ereje jellemzi a hangulatot. Ennek ellenére vannak olyan rendellenességek, amelyek ismételten előtérbe kerülnek. Egy mostani vita rávilágít arra a kérdésre, hogy valójában mik a koncertélmény nagyobb torpedói: a látogatók köhögése vagy a mobiltelefonok csörgése. Beat Fehlmannnak, a Rajna-vidék-Pfalzi Német Állami Filharmónia igazgatójának egyértelmű véleménye van. A köhögést kevésbé tartja zavarónak, mert ez egy fizikai reflex. A mobiltelefon csörgése azonban kirángatja őt és a hallgatókat az előadás tömény csendjéből. „Sajnálom azokat a látogatókat, akik megpróbálják elnyomni a köhögési késztetést” – mondta Fehlmann a koncertteremben zajló kihívásokról szóló beszélgetésben.

Már korábban is megfigyelhető volt, hogy a köhögés különösen gyakran fordul elő klasszikus koncerteken. Az Alte Oper műsorfüzete kifejezetten arra kéri a látogatókat, hogy kerüljék a bosszantó köhögést. A köhögés gyakran előfordul szimfóniák és szonáták tételei között, és befolyásolhatja a hallgatók élvezetét, amint arra Andreas Bomba cikke rámutat. fnp.de magyarázta. Olyan prominens zenészek, mint Keith Jarrett, még a közönség köhögési rohamai után is úgy döntöttek, hogy elhagyják a színpadot.

Köhögés és okai

Melanie Wald-Fuhrmann, a Max Planck Intézet igazgatója a cikkben kifejti, hogy a köhögés nem csak betegség miatt jelentkezik. Inkább maga az összetett zene válthat ki köhögést. „A komolyzene által igényelt magas szintű figyelem feszültséghez vezethet, ami viszont köhögést okoz” – mondja Wald-Fuhrmann. A hallgatók általában nem mozdulnak hallgatás közben, ami természetellenes, és köhögéshez is vezethet.

A köhögés még a zenetörténetben is helyet kapott. Az olyan zeneszerzők, mint Mendelssohn és Schumann, szüneteket építettek be műveikbe, hogy enyhítsék a közönség köhögését. Alfred Brendel észrevette, hogy a közönség mindig elhallgatott a megszakításai után. Ez azt jelentheti, hogy a köhögés a koncentrált hallgatás jele is, ami izgalmas tézishez vezet. Ha a köhögés a feszültség jeleként értelmezhető, akkor felmerül a kérdés, hogy a közönség valóban sokkal többet szenved-e a köhögéstől, mint más zajoktól.

Az öltözködés és a megjelenés szerepe

Beat Fehlmann is kommentálja a koncertterem öltözködési szokásainak lazítását. „A szigorú szabályoknak vége” – mondja, és újragondolásra szólít fel olyan előadásokat, ahol a zenészeknek a kortárs előadásokon kell gondolkodniuk. Szorgalmazza a zenészek és a közönség közötti távolság csökkentését, és olyan légkör megteremtését, amelyben a látogatók jól érezhetik magukat. Furcsa manapság a frakk, mint ruhanorma. A Fehlmann arra kéri a látogatókat, hogy az előadás alatt némítsák el mobiltelefonjukat, hogy mindenki számára zavartalan legyen az élmény.

A koncertteremben a köhögésre és a mobiltelefon csengésére adott eltérő reakciók egyértelművé teszik, hogy a koncertezés élményét számos tényező befolyásolja. A köhögést gyakran a hallgatás természetes velejárójaként tolerálják, míg a mobiltelefonok sokak számára abszolút tiltottak. Végső soron a zenészek és a közönség egyaránt részesei a koncertkultúra összetett játékának.