Pünkösdi üzenet: Bätzing püspök több közösségre szólít fel!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Georg Bätzing társadalmi összetartozásra és hitközösségre szólít fel Rajna-vidék-Pfalzban pünkösdkor – az egyház születésének ünnepén.

Georg Bätzing ruft an Pfingsten in Rheinland-Pfalz zu sozialem Miteinander und Glaubensgemeinschaft auf – Feierlichkeiten zur Kirchengeburt.
Georg Bätzing társadalmi összetartozásra és hitközösségre szólít fel Rajna-vidék-Pfalzban pünkösdkor – az egyház születésének ünnepén.

Pünkösdi üzenet: Bätzing püspök több közösségre szólít fel!

2025. június 8-án a keresztények Németországban és szerte a világon megünnepelték a pünkösdöt, az ünnepet, amelyet az „egyház születésnapjának” tartanak. Idén Georg Bätzing, a Német Püspöki Konferencia elnöke sürgős felhívást tett a társadalmi interakcióért. A limburgi dómban tartott pünkösdi prédikációjában hangsúlyozta, hogy akkor érdemes élni, ha az emberek fejlődnek, növekednek, kommunikálnak és megtapasztalják a közösséget. Bätzing az Istennel való kapcsolat fontosságát is hangsúlyozta, és a légzés értékességéről beszélt.

Christiane Tietz, a Hessen-Nassaui Evangélikus Egyház (EKHN) egyházi elnöke nyilatkozataiban a Szentlélek közvetítő erejét hangsúlyozta. Véleménye szerint a kölcsönös megértés olyan kihívás, amelyet újra és újra fel kell venni. Szavai kiegészítik Bätzing szavait, és jól illusztrálják, milyen fontos a hívők közössége, különösen nehéz időkben.

Ökumenikus ünnepségek és az egyházak felhívásai

Az ökumenikus pünkösdi vesperás keretében a speyeri székesegyházban Dorothee Wüst, a pfalzi egyház elnöke beszédet mondott a keresztény egyházakhoz, és felszólította őket, hogy tegyenek közös tanúságot hitükről. Hangsúlyozta, hogy az egyházaknak a válság idején meg kell mutatniuk „keresztény színeiket”, és tájékoztatást kell adniuk a keresztény értékekről. Wüst arra ösztönözte az embereket, hogy kövessék az „egység a sokféleségben” útját, ami újra a fókuszba helyezte a különböző felekezetek közötti együttműködés szükségességét.

A húsvét után 50 nappal ünnepelt pünkösd arra emlékezik, hogy a Szentlélek kiáradt Jézus tanítványaira, hittel tölti el őket, és képessé teszi Jézus tanításainak terjesztésére. Az apostolok, különösen Péter és Pál központi szerepet játszottak a keresztény üzenet terjesztésében. Ezt „pünkösdi csodaként” írja le az Apostolok Cselekedetei, amelyet az egyházalapítás alapjául is tartanak.

Hagyományok és szokások

A pünkösdöt nemcsak Németországban ünneplik, hanem világszerte a keresztény hagyományokkal rendelkező országokban, köztük az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. A „pünkösd” név az ókori görög „pünkösd” szóból származik, ami „ötvenedik nap”-ot jelent. Ennek a fesztiválnak is vannak megfelelői a zsidó fesztiválnaptárban, különösen a „Shavuot”-ban (Hetek Fesztiválja).

A pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok és szokások közé tartoznak a tűz szimbólumai, például a vörös liturgikus színek és a tűzszertartások. A galamb, mint a Szentlélek központi szimbóluma, szintén fontos szerepet tölt be a gyakran kereszteléssel egybekötött ünnepségek során, hiszen a pünkösd sok közösségben népszerű keresztelési dátumnak számít.