Nyomás a lakosokra: Ki fizeti a csatornaépítés költségeit Neunkirchen-Seelscheidben?
Neunkirchen lakói magas fejlesztési költségektől tartanak a csapadékvíz-csatorna-építésről szóló bírósági ítélet nyomán.

Nyomás a lakosokra: Ki fizeti a csatornaépítés költségeit Neunkirchen-Seelscheidben?
A Wolperath-i Tervezési, Építési és Lakossági Bizottság legutóbbi ülésén, amelyre 2025. május 24-én került sor, számos polgár fejezte ki aggodalmát a Mittelstrasse és Mühlenweg bővítésének közelgő költségeivel kapcsolatban. A rendezvényen nagy volt a látogatottság, így sok jelenlévőnek kellett állnia vagy várnia a terem előtt. A helyi adminisztrációra nehezedő nyomás egyre nő a Kölni Felsőbb Területi Bíróság ítélete miatt, amely arra kötelezi az önkormányzatot, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően rendezett vízelvezető rendszert hozzon létre. Ez még sürgetőbbé válik, mivel jelenleg a felszíni víz a magánterületre folyik, ami már bírósági csatához vezetett.
Egy bírósági ítélet az önkormányzat ellen hozott ítéletet, a pert elvesztették, a fellebbezésnek pedig nem volt helye. Az így keletkezett 13 400 euró körüli kárösszeget az önkormányzat biztosítója, a GVV egyenlítette. A lakosok beszámolója szerint a lakóutcák csapadékvíz-elvezetésének mindössze 10 százaléka okoz gondot, de a közigazgatás másként látja a helyzetet. A polgármesteri csatornák sekély folyása nem tudta elvezetni a csapadék mennyiségét, ezért a további intézkedések nem hozták meg a kívánt hatást.
Költségek és lakossági hozzájárulások
Az ideiglenesen kibővített utak felszakítását tervezi az adminisztráció a csapadékvíz-elvezető lefektetése érdekében. Egy félreértés azonban továbbra is fennáll: a lakossági hozzájárulás mértéke, amely a végleges építés színvonalától függ. Az építési szabályzat szerint a költségek 90 százalékát a lakók, 10 százalékot az önkormányzat állja. Ezt a szabályozást a BauGB 127. § (1) bekezdése rögzíti, amely azt is előírja, hogy az önkormányzatok fejlesztési hozzájárulásokat szedhetnek be a fejlesztési rendszerek költségeinek fedezésére.
Ezek a fejlesztések közutcákat, utakat és tereket, valamint egyéb infrastrukturális létesítményeket foglalnak magukban. A szennyvíz- és ellátóhálózatra való rákötést szolgáló házbekötési költségek azonban nem képezik a lakossági hozzájárulás részét. A másodlagos fejlesztési intézkedések részeként akár évekkel a fejlesztés után is többletfejlesztési költségekkel kell számolniuk az ingatlantulajdonosoknak. A polgároknak lehetőségük van kérdéseiket feltenni egy polgári tájékoztatón, ahol bemutatják a terveket és a költségeket. A fejlesztés részleteire, így a járdákra és a világításra vonatkozó javaslatokat is figyelembe veszi az adminisztráció.
Jogi szempontok és felelősségek
A területfejlesztésért az önkormányzatok felelősek. A fejlesztéshez azonban nincs törvényi jog, ami tovább növeli a lakók bizonytalanságát. A kezdeti fejlesztési intézkedésekhez a hozzájárulásokat az önkormányzatok szedik be a BauGB és az önkormányzati adótörvények alapján. A lakóknak a jövőben többletköltségekkel kell szembenézniük, amelyek az ingatlan előállítási költségének minősülnek, mivel növelik az ingatlan használhatóságát, értékét.
A lakosok aggodalma a magas költségek miatt megnőtt, mivel az adminisztrációra nyomás nehezedik, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, és tisztességes és átlátható tájékoztatást nyújtson a polgároknak a lakosok befizetéseiről. Továbbra is fennáll a bizonytalanság a szükséges építési munkák finanszírozási módjait illetően.
A fejlesztési hozzájárulásokkal és azok jogalapjával kapcsolatos további információkért célszerű áttekinteni az Építési Szabályzat hatályos jogszabályi kereteit. A részletes magyarázatok a Haufe-n is megtalálhatók, ahol a fejlesztési költségek különböző aspektusait átfogóan ismertetik.